Hogyan éljük meg mi nők a változás szabadságát?
Változásmenedzsment szakértő vagyok, ennek jegyében írtam sikeres magyar vállalkozásokról, szervezeti túlpörgés következményeiről. Ugyanakkor szakmai életemben az is fontos (de persze nem csak ott), hogy nő vagyok. Ezért mindig különös érzékenységgel érintenek a női történetek a változásokkal kapcsolatban. Mi motivál bennünket egy markáns szakmai váltásnál? Mi jelent számunkra akkora vonzerőt, hogy messze kilépjünk a komfortzónánkból? Hogyan éljük meg a sikert?
Sikeres évek, épülő karrierek után belső kétségek mellett egy lassan testet öltő új elhivatottság születik. Komoly dilemmák után Szonja és Edina új utat választottak – ma már más szakmában, más keretek között dolgoznak. A változás megéléséről beszélgettünk.
Márk Szonja a Kreatív újságírójaként kezdte karrierjét, ahol 6 évet dolgozott. Gyerekei születésével, a gyes alatt otthon töltött idejében kezdi meg az http://edesem.blog.hu-t, ahol otthoni sütési élményeiről és kísérleteiről ír. Innen a karrierútja – ha nem is olyan egyszerűen – mégis irányt vált: cukrásziskola, gyakorlat a Four Seasonsben, cukrászság a Pastramiban, Akváriumban, majd saját cukrászda nyitása.
Mennyire volt számodra egyértelmű, hogy az újságírást felcseréled a cukrászsággal?
Sokkal inkább az fogalmazódott meg bennem, hogy nem az újságírást akarom folytatni, de a hogyan továbbról még nem volt tiszta képem. Szerettem sütni, a gyes alatt egyre több időmet szenteltem a sütésnek. Emellett beindítottam a blogomat is, mind több olvasóm lett. Az utam azonban nem volt annyira egyértelmű. Alapvetően három irányt láttam magam előtt: főcukrászként egy jó helyen dolgozom, saját cukrászdát viszek, vagy gasztrobloggerként dolgozom, azaz írok és emellett pl. főzőiskolában tartok órákat.
Mennyi idő volt, amíg számodra is kitisztult az utad?
8-9 év. Ezalatt persze sok mindent kipróbáltam. Tanultam, dolgoztam különböző éttermekben, de a legerősebb vágyam az volt, hogy saját cukrászdám legyen.
Mit éltél meg ebben a formálódó, változó időszakodban?
Sok-sok kétséget. Rendszeresen feltettem magamnak a kérdést, hogy tényleg jó-e, ha olyan szakmát és életformát választok, ami nem családbarát. Anyagilag sem úgy állunk, hogy milliókat fektessek be egy bizonytalan vállalkozásba, ráadásul nem vagyok vállalkozó típus.
Ennyi kétség mellett mi az, ami ebben mégis erőt adott neked és végül segített a változásban?
Egyrészt saját magam: nagyon szeretek sütni, újdonságokkal kísérletezni, és jók voltak a visszajelzések. Ez egy elég erős késztetés. Másrészt rengeteg segítséget kaptam a családomtól: anyukám – talán a szülői elfogultsággal is megfűszerezve – rendszeresen biztatott, hogy fantasztikus sütijeim vannak, de a férjem is ott állt mellettem azzal, hogy bátorított és semmilyen elvárást nem tett a nyakamba, egyszer sem hallottam tőle pl., hogy „jó lenne, ha már valami rendes munkát találnál.” A mai napig rengeteg segítséget kapok tőlük.
Mit tanultál magadról ebben a változási folyamatban?
Nem szerettem magamban azt, hogy nem vagyok elég vagány, nem mertem saját vállalkozásban belevágni, rengeteget hezitáltam. Utólag ugyanakkor hálás vagyok e tulajdonságomnak. Sok helyzetbe, ami kínálkozott, nem léptem bele, és így visszanézve, a döntéseim helyesnek bizonyultak. Másik tanulsága az utamnak, hogy jó dolog legyőzni a határaimat.
Sokakban születnek vágyak karrierváltásról, mégis kevesen lépik meg. Te mit üzennél nekik?
Tisztán emlékszem arra a pillanatra, amikor egy ismerősöm nekem szegezte a kérdést: „Mi szeretnél lenni?” „Egy cukrászdát szeretnék.”- hangzott a válaszom. „És teszel érte bármit is?”. Ez a kérdés akkor és ott belém ivódott. Azóta folyamatosan teszek érte. A saját váltásomról és cukrászdámról mesélve sokan szokták mondani nekem, hogy „hú, de jó neked”, de ilyenkor mindig azt válaszolom, hogy ezért nagyon sokat tettem. Nem a szerencse, a jó csillagzatok vezéreltek ide, hanem saját magam. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy karriert váltani, vállalkozásba kezdeni nem mindig olyan szivárványos és szuper, mint azt a facebook bejegyzések mutatják. Vannak árnyoldalak, vannak nehézségek is. Amit viszont mindenképpen üzennék, az a következő: mindenkiben van valami, ami jó, ami tehetség, és amire támaszkodhat. Ezt meg kell találni. Ezután következik a cselekvés, mert a tehetségre alapozva a vágyainkért tenni kell.
Avvakumovits Edina közel 20 évet dolgozott különböző multinacionális cégnél marketing területen. A karrierlépcsőket végig járva, végül marketing igazgatóként döntötte el, hogy másba kezd. Az etyeki élet, a turizmus és a bor egyfajta ötvözeteként született meg a Cityandwine (cityandwine.hu) vállalkozás, mely 3. éve prosperál.
Sikeres voltál, változatos munkád volt. Többféle céget megtapasztalhattál, a marketing minden területét megismerhetted. Miért váltottál?
Ennek több oka volt. Feltettem magamnak azt a kérdést, hogy szeretem-e én ezt a munkát és életformát annyira, hogy a következő 20-30 évben is ezt akarjam csinálni. A válasz hosszabban érlelődött bennem, de egyértelműen „nem” lett. Ráadásul az életformám miatt a családommal nagyon kevés időt tölthettem. Fájdalmas érzés volt, hogy a vállalati autómban vezetek egyik találkozóról a másikra és sóvárogva nézem az anyukákat, akik kezén fogva viszik haza gyermekeiket. Pótolni akartam, gyerekeimmel több időre vágytam. Tetézte ezt a változó piaci környezet is. Az utolsó 5 évemben állandóan front vonalban voltam. Nem csináltunk mást, mint a lehetetlen célkitűzéseket kergettük, az eredményeket pedig magyaráztuk. A folyamatos költség- és létszámcsökkentésben dolgozni semmiképpen sem felemelő.
Mi volt az a pillanat, amikor azt mondtad, hogy egyértelműen mást akarsz?
Tisztán emlékszem a pillanatra. Egy külföldi, hosszadalmas vállalati tervezésről repültem épp haza, kinéztem a kék égre és feltettem a kérdés magamnak: „Mit akarok csinálni a jövőben?” Napi 12 órákat voltam távol, reggel 7-kor beültem a céges autómba, este 7-kor kiszálltam belőle. Az aranykalitka – szép autó, jó fizetés, vállalati utak, szép szállodák – már nem csábított. Az autómat egyszerűen börtönnek éltem meg. Innen azért még jó 5 év volt, mire a váltást megléptem.
Ezek szerint hamarabb született meg az a döntésed, hogy innen el, de még nem tudtad, hogy hová.
Tudtam, hogy szívesen dolgozom emberekkel, nagyon szeretem, ha a munkámnak kézzelfogható eredménye van és így azonnali visszajelzést is kapok rá. És szerettem volna felhasználni valamit abból a sok tudásból, amit a 20 éves multinacionális létben megtanultam. Ötletért sem kellett a szomszéd faluba mennünk. Etyeken élünk már több, mint 10 éve. Ezalatt megismertem a helyi gazdákat, tisztelem és szeretem a munkájukat és lelkesedésüket. A bor és az ezt körülvevő világ pedig nagyon pozitív piaci trendet élt és él most meg. Valamit ezzel akartam kezdeni. Így született meg a cég ötlete: hozzunk Etyekre turistákat, kínáljunk nekik egy feledhetetlen borkóstolót, kulináris élvezetet és fűszerezzük meg kedves vendégszeretettel.
Hogyan élted meg, amikor kiléptél utolsó munkáltatódtól?
Nem volt könnyű, a bizonytalanság érzése végig velem volt. Éreztem, hogy egy komoly védőhálót elvesztettem. Sokszor fel is tettem magamnak a kérdést: „Menni fog?”. A felszabaduló szabadidőmben pótoltam mindazt, amire eddig nem tudtam elég időt szakítani: gyerekekkel, családdal, barátokkal voltam. 2-3 hónap után elvállaltam egy marketinges munkát egy cégnél, ami heti két nap tanácsadást jelentett. Ez akkor nagy segítség volt, mert anyagilag adott nekünk egy biztos pontot, ráadásul a multis világban nagyon hozzászoktam a csapatmunkához, ami a saját vállalkozásomban akkor még nem volt meg és nagyon hiányzott.
Mennyire teljesültek a változással kapcsolatos elképzeléseid? Azt csinálod, annyi időben és úgy, ahogy eltervezted?
A vállalkozást megelőzően egyáltalán nem biztos, hogy tudod, mi vár rád. Számomra csalogató volt a szabadság, a szolgáltatás felépítésének lehetősége, a konkrét és kézzelfogható eredmény. Viszont fel kell készülni arra, hogy itt mindent nekünk kell csinálni, nincs segítő héttér szervezet. Szerveztünk pld. „promo” bortúrát, amikor a férjem rajzolgatott „menetleveleket”, külön gravíroztattunk poharakat, hímeztettünk kis úti táskát, aztán az egész olyan jól sikerült, hogy a házunknál vendégeltük meg a vendégeket táncos mulatságra. Azt sem tudtam, hogy mennyi mindenre kell figyelni és milyen precízen kell adminisztrálni egy vállalkozást, nem gondoltam arra, hogy hétvégén is csörög a telefon, mert valamit azonnal el kell intézni. Ezek viszont most nem zavarnak, mert olyat csinálok, ami a hobbim. Szeretem, működik, a vendégek is nagyon elégedettek, ezzel pedig napi szinten szembesülünk. Amikor mindennapos, hogy egy amerikai vendég azt mondja, hogy a mi programunk volt a legjobb az egész európai ittlétük során, akkor úgy érzem, hogy jót csinálunk.
A szakmád sokat segített abban, hogy vállalkozásod profin működtessed. Milyen tanáccsal tudnád ellátni azokat, aki karrierváltáson törik fejüket?
Szerintem elsőként fel kell kutatni magunkban a titkos vágyainkat, amiket a legjobban élveztünk eddig életünkben. Valahogy innen indul az út. Aztán meg kell erősíteni magad, eltökéltnek kell lenni, az akaratot meg kell keresni magunkban. Egyáltalán nem baj, ha ebben más is segít, egy partner, egy barát sokat adhat hozzá elhatározásunkhoz. Nekem a családom mellett kezdetektől volt egy baráti támaszom, aki a lelkesítő szavak mellett segített megvalósítani az álmomat, nélküle nem sikerült volna idáig eljutni. Végül – de semmiképpen sem utolsóként – üzleti lehetőséget kell találnod. Az üzleti potenciálra aztán üzleti tervet kell készíteni.
A karrierváltás során sokszor mi is megváltozunk. Te ma miben gondolkozol, vagy cselekszel másképp?
Azzal, hogy nagyon sokféle emberrel dolgozom, sok mindent ma másképp élek meg. Elhagytam például a régen engem jellemző büszke önérzetességem. Sokkal belátóbb és megbocsátóbb lettem. Ma már könnyű túllendülni olyan dolgokon, amik régebben mélyebbre mentek. Emellett ugyanakkor kritikusabban is látom magam, felfedeztem és elismerem hibáimat. Szükségem is van rá, mert a saját vállalkozásban csak magam ellen dolgozom, ha gyengeségeimre nem találunk megoldást.
5 jótanács karrierváltók figyelmébe:
- Építs az erősségeidre – Mit szeretsz csinálni? Mi tölt fel energiával? Miről mondtál le, pedig nagyon vágytál rá? Mire mondják, hogy az neked nagyon jól megy?
- Legyen társad – találd meg, hogy kivel beszélheted át kérdéseid, kétségeid, kinek a tanácsait fogadod el, kinek a visszajelzésére hallgatsz.
- Nézz körül, más hogyan csinálja – beszélgess olyanokkal, akik hasonló útra léptek, mint amire te vágysz. Ismerd meg tapasztalataikat, kérdezd az álmok árnyoldalairól is.
- Tanulj új dolgokat – ha már világos, hogy merre akarsz továbblépni, vagy legalább nagyvonalakban látod, akkor keress olyan tanfolyamot, közösséget, ahol új tudást kaphatsz karriered következő állomásához.
- Ne légy türelmetlen magaddal – ha tényleg másra vágysz, ha megvan benned az akarat, ha teszel érte, akkor be fog érni a váltás.
Szabó Zsófia
Az Ascon Consulting szervezetfejlesztője
A Personal Hungary Változásmenedzsment szakértője
