Coachként dolgozva többször előfordult, hogy elakadtam egy coaching folyamatommal.
Ez mindig nagyon nehéz, frusztráló helyzet. Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, amikor örvénybe kerülök, egyre jobban húz lefelé a mély és úgy érzem nem látok kiutat belőle, nem tudom merre, hogyan tovább.
Az a feltételezésem, hogy ezzel az időnkénti elakadással nem vagyok egyedül, sokan járunk hasonló cipőben. Felmerül a kérdés, hogy vajon ilyenkor coach kollégáim igénybe veszik-e a szupervízió lehetőségét? Mert az nem feltétlenül kellemes, de egy rendkívül hasznos folyamat.
Én Ilyenkor mindig felkeresek egy szupervizort, aki segít más szemmel, más szemszögből ránézni a helyzetre és így tovább tudok lendülni az elakadáson.
A bakancslistát közelebbről 2007-ben Rob Reiner filmjében ismertem meg, és rögtön meg is könnyeztem Jack Nicholson és Morgan Freeman fantasztikus alakításának köszönhetően. Zseniális film. Ajánlom mindenkinek, aki egy megható, az élet prioritásairól elgondolkodtató, szép filmre vágyik.
Egészen sokáig úgy tekintettem minden bakancslistára, mint amit olyan emberek írnak, akiket az elmúlás gondolata megérintett. Három évvel ezelőtt azonban a gyerek coaching témájában kutakodva ráakadtam egy gyerekeknek készült nyári bakancslistára. Ekkor határoztam el, hogy írok én is egyet. De nem írtam. Valószínűleg ennek kellett volna lennie a listám első tételének, és akkor talán elkészülök vele.
Ismerős, amikor a konfliktuskezelő tréningen a tréner egyszercsak körbenéz és azt mondja: „Jó, és most saját konfliktusaitokon próbáljuk ki a tanultakat. Kinek milyen esete van?”A válasz először legtöbbször a mély hallgatás. Aztán jön a csoportból kérdés: „Csak munkahelyi lehet?” Az egyszerű kérdésre gyorsan rávághatnánk, hogy igen, a munkavégzés közben adódó nézeteltéréseken, vitás helyzeteken dolgozzunk. Sok trénertársamnak ez is a válasza. Azonban biztos, hogy csak a céges csizmát tehetjük ki az asztalra?
Blogbejegyzéseinkkel segítünk a változás világában való tájékozódásban.
© 2023 Ascon Consulting