5 leggyakoribb hibánk személyes energiamenedzsmentünk kapcsán

Észrevetted, hogy vannak napok, amik csak úgy elmennek melletted, pedig mennyi mindent szerettél volna csinálni? Megvannak már a tipikus energiavámpír tevékenységeid? 
Az alábbiakban összegyűjtöttem 5 tipikus hibát, amit nap, mint nap elkövetünk a személyes energiáink menedzselésében. Próbálunk változtatni, de bizony a fogadalmak betartása nem egyszerű.

Csapda 1. – Mennyit alszol?

Sok a munkád? Akkor éjszakázol egy kicsit… Pedig az egyik legnagyobb energiaveszteség, ha nem alszunk eleget. Az emberek 95%-ának ugyanis 7-8 óra alvásra van szüksége. Ennek ellenére átlagosan 6-6,5 óra között van az alvással töltött időnk. Elegendő alvással biztosítjuk a szervezet regenerációját, de a pihenés alatt termeljük a leptin hormonokat is, amik az éhséget, így az evésünket befolyásolják. Kevés alvás? Kialvatlanság, energiátlanság és hatalmas étvágy… 
Egyetlen mód tehát a valós feltöltődésre: időben ágyba menni úgy, hogy hagysz még egy fél órát a lecsendesedésre.

 

Csapda 2. – Napközbeni felfrissülés

Elkalandozik a figyelmed? Kiugrassz egy kávéra? Esetleg ránézel egy közösségi portálra, van-e valami friss hír? Természetes. Szervezetünket ugyanis ritmusok jellemzik. Vannak éves, havi, napi, sőt 90 perces ritmusok is. Az ún. ultradian ciklusunk szerint 90 percenként szükségünk van egy 20 perces feltöltődésre. Másik sokat feledett – szinte lehetetlennek tűnő – igényünk a délutáni, rövidebb szunya (30-40 perc). Vagyis csak azt hittem, hogy lehetetlen. De a baráti körömben végzett gyors felmérésben többen állították: ők időnként a munkanapokon is alszanak egy jót délután. Ezek szerint mégsem lehetetlen? Egy hosszabb éjszakai, egy rövidebb délutáni és 1,5 óránként tartott 20 perces feltöltődéssel elérhetjük legjobb fizikai teljesítményünket.

Csapda 3. – Ez a nap más, mint a többi

Mikor van a legközelebbi időpont, amikor folytathatjuk a projektet? –hangzik sokszor a kérdés, amikor időpontot egyeztetünk. Pedig úgy tűnik, egyáltalán nem mindegy, hogy a hét melyik napján, mit csinálunk!  
Kutatások azt igazolják, hogy hétfőn kevésbé igénybe-vevő, adminisztratív munkákat kell csinálnunk (szervezések, tervezések, célkijelölések). Keddre legtöbbünk feltöltődik, így a kedd és a szerda a legalkalmasabb arra, hogy az elmélyülést, elkötelezettséget és fókuszálást igénylő feladatainkat végrehajtsuk. Ezek a napok tehát a stratégiai gondolkozás, kreatív munka időszakai. Csütörtök délutánra energiánk kezd megcsappanni. Ezért erre a napra tervezzünk olyan találkozókat, ahol beszélgetünk, gondolkozunk és megállapodásokra törekszünk. Péntekre –főleg délutánra – elérjük a hét legalacsonyabb energia fokát. Ilyenkor töltsük fel magunkat baráti, üzleti beszélgetésekkel, dolgozzunk hosszú távú feladatokon, semmiképpen se nyomasszuk magunkat elvégzendő, határidős, alkotós munkákkal.

Csapda 4. – A kevesebb több

„Persze neked könnyű, te nőből vagy!” – kapjuk meg sokszor, amikor több párhuzamos dologgal küszködünk egyszerre. Pedig nőből lenni sem jelenti azt, hogy tudunk több dologra fókuszálni. 
Napról-napra növekvő mennyiségű információ ostromolja a figyelmünket és késztet minket arra, hogy egyszerre több dologgal foglalkozzunk. Szomorú hír ugyanakkor, hogy az elérhető információ és a priorizálási tudásunk, képességünk között inverz a kapcsolat. Minél több a hír, annál nehezebb a priorizálás. Annak érdekében, hogy elmélyült munkát tudjunk végezni, meg kell tanulnunk kikapcsolni a beeső, zavaró impulzusokat. Amikor ugyanis egy impulzusra azonnal reagálunk, akkor kognitív kapacitásunkat, az élményt és végső soron a hatékonyságunkat csökkentjük az adott munkánkban. Több felmérés is zajlott a „multitasking” hatékonyságáról. Egyik ilyen felmérés szerint agyi kapacitásunk úgy lelassul a párhuzamos tevékenységektől, hogy 10 ponttal csökken IQ-nk. Mindemellett a párhuzamos tevékenységek végzése olyan káros fizikai hatással is terheli a szervezetünket, minek következményeképpen a stressz hormonok és az adrenalin is megemelkedik bennünk. Mindezek hatásaként többet dolgozunk, stresszesebbek vagyunk, sietünk és ismét belevetjük magunkat a „multitasking” újabb bűvkörébe.

Csapda 5. – Utáljuk a rutint?!

Pedig az segít minket a változásban… Igen, többen vagyunk úgy, hogy megőrülünk, ha rutin munkát végzünk, ha “már a fejemet sem kell használni”. Pedig mennyi olyan tevékenységet végzünk nap, mint nap, ami kifejezetten a rutinunkból jön! Vezettél már úgy, hogy amikor megérkeztél, fogalmad sem volt, hogy mi is történt az úton?   
Bizonyára, hiszen mindennapjaink 95%-a nem tudatos, azaz mentális erőforrásunkat alig megterhelő tevékenységsorozatból áll. Ijesztően magas a szám. Ugyanakkor segít minket abban, hogy a maradék 5%-ot jól és áttekintően oszthassuk be.

Minden változáshoz szükségünk van pozitív rítusok kialakítására, azaz pontosan meghatározott viselkedési sorra, melyek idővel rutinná válnak és nem igényelnek tudatos odafigyelést. Hogy miért? Mert az energiaforrásunk véges, azaz rendszeres újratöltés nélkül kiürül. Baumeister és kollégái kutatásaiból az derült ki, hogy minden változáshoz koncentrált és tudatos erőforrásra van szükségünk. Minthogy minden változás valamiről való lemondás, ezért a tudatos viselkedésünk, a megszokottól való távolságtartás ebből a szűkös erőforrásból kell, hogy táplálkozzék. Épp ezért a tartós változást, az elemi szintre lebontott és ismételt rutintevékenységek segítik elő. A változásokat épp ezért tervezd meg: mit fogsz csinálni, mikor, hogyan és kinek a segítségével! Bontsd le a változást olyan apró részletekre, ameddig csak tudod! Koncentrálj arra, hogy mi lesz és ne arra, hogy mit nem csinálhatsz, vagy mit hagysz el! Az energiád menedzsmentje szempontjából ez kulcsfontosságú. És hogy mi tesz tartóssá egy változást? Azt már Endrei-Kiss Judit Újévi fogadalmak bejegyzésében olvashatod.

Scroll to Top