Avagy kilenc meglepő módszer, amivel sikeresen csökkentheted a feszültséget.
Február 27-én megjelent cikkünk folytatása
A Harvard Business Review egyik postjában olvastam az Heidi Grant Halvorson cikkét. Az írás összefoglalja azt a 9 módszert, melynek használata tudományosan bizonyítottan megkülönbözteti a sikeres és a kevésbé sikeres embereket. A tippek mindegyike bármikor elkezdhető és könnyen beleilleszthető a mindennapokba. Élvezetes változtatást kívánok neked!
Tedd hozzá a “to do” listádhoz: mikor? és hol?
Írsz “to do” listát? (Ha az Outlook-ban használod a Feladatok mezőt, akkor a válasz: igen) Van úgy, hogy eltelik egy nap vagy akár egy hét is, hogy nem sikerül a listáról eltűntetni a feladatokat? Ami segíthet neked: döntsd el, hogy az adott feladatokat mikor fogod megcsinálni. Minél konkrétabban határozod meg a feladat elvégzésének idejét és módját, annál nagyobb az esélye annak, hogy meg is csinálod. Közel 200 célkijelöléssel kapcsolatos kutatás eredménye bizonyítja, hogy az időzítés és az egyéb részletek meghatározása megduplázza vagy megtriplázza a cél megvalósításának esélyét (pl. délután 4-kor visszahívom azokat, akiket ma nem tudtam korábban felvenni).
Szóval: a feladatok mellé tedd hozzá mikor, hol és hogyan fogod megvalósítani azt. Például: “kedden, ahogy visszatérek az ebédből, felhívom Csabát.” Azzal, hogy elkészíted az “akkor, amikor-terved”, a tudattalanod elkezdi keresni azokat a körülményeket, amikor valóban megvalósíthatja a terved.
Mondj magadnak pozitív önmegerősítő üzeneteket!
Kutatások mutatják, hogy a pozitív önmegerősítő üzenetek átsegítenek minket azokon a helyzeteken, amikor félelmet, szomorúságot, fáradtságot, kétséget vagy ellenállást érzünk. Egyszerűen gondold végig, hogy milyen pozitív reakciót éreznél szívesen a stressz helyett, amikor szemben találod magad a feszültséget keltő helyzettel. Például: “A határidő közeledtével is nyugodt és jókedvű leszek.”
A folyamatra fókuszálj, ne a tökéletes végeredményt lásd magad előtt!
A célok megvalósításakor kétféle megközelítés közül választunk:
- Amikor a “Legyél jó!” üzenetet adod magadnak, akkor a meglévő készségeidre fókuszálsz és mindarra, amit már tudsz.
- Amikor a “Legyél még jobb” üzenetet adod magadnak, arra figyelsz, a cél megvalósítása közben miben fejlődsz, mit tanulsz.
Az első esetben azt akarod megmutatni milyen jó vagy, a második esetben azt, hogy mennyit tudsz fejlődni. Amikor azt az üzenetet kapod magadtól, hogy “Legyél jó!”, azt várod, hogy tökéletesen teljesíts az első pillanattól kezdve és gyakran- tudatosan és tudattalanul is- összehasonlítod magad másokkal, méregeted a tudásod a többiek viszonylatában. Ebben az esetben minden kis kudarc és bizonytalanság kétségeket ébreszt a képességeiddel kapcsolatban- feszültséget és stresszt okoz. És bizony a bizonytalanság csökkenti a siker esélyét… A “Legyél még jobb” üzenet a másokkal való összehasonlítás helyett abban segít, hogy önmagadat hasonlítsd önmagadhoz: az, ahogyan ma teljesítettem, milyen ahhoz képest, ahogy tegnap, a múlt héten vagy a múlt hónapban teljesítettem? A fejlődés folyamatában természetes, ha hibázol. A hibázás megengedése kevésbé feszültségkeltő és motiválóbb, a bizonytalanságok dacára is.
Örülj annak, amit már elértél!
Pszichés szempontból gyakran nem az számít, hogy eléred-e az adott célt, hanem az, hogy milyen nagy/kicsi a távolság aközött, ahol most tartasz és aközött, ahova tartasz. Mivel a végső cél gyakran messzi távolságban van, sokat segít, ha időnként megállsz és ránézel mindarra, amit eddig elértél: megünnepled a részeredményeket és csak ezt követően tekintesz az újabb kihívásokra. Megkönnyíti a mindennapokat, ha készítesz a “to-do” lista mellett “már megtettem listát” is: gyűjtsd össze, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket már elvégeztél aznap. Így a nap végére nemcsak a “to-do” lista gyarapodik, hanem látod az elvégzett munka eredményeit is.
Ismerd meg önmagad: az optimizmus vagy a védekező pesszimizmus segít neked jobban?
Sokunk számára komoly feladat pozitívnak maradni olyankor is, amikor összecsapnak a hullámok a fejünk felett. Mások nemcsak nehéznek találják ezt, hanem kifejezetten rosszul is érzik magukat tőle. Igen, van, akihez nem az optimizmus passzol. Illik hozzád az optimizmus? Ismered önmagad motivációs stílusát? Vannak, akik számára a munka a teljesítmény, az önmegvalósítás terepe- ezt hívja a pszichológia elégedettség fókusznak. Közgazdaságilag az elégedettség fókusz azt jelenti, hogy maximalizáljuk a nyereségeket és elkerüljük a kihagyott lehetőségeket. Viszont mások számára a jól végzett munka azt jelenti, hogy biztos a munkám és nem veszítem el a jelenlegi munkaköröm, amiért sokáig küzdöttem. Ez a biztonság fókusz, amikor arra figyelünk, hogy elkerüljük a veszélyt, felelősségteljesen elvégezzük, amit ránk bíztak. Közgazdaságilag úgy mondhatnánk, hogy ilyenkor minimalizáljuk a veszteségeket és igyekszünk megtartani, amit elértünk. Az elégedettség- és biztonságfókusz megkülönböztetése segít annak a megértésében, hogy az emberek miért különböznek olyan nagyon abban, ahogyan megvalósítják a céljaikat. Az elégedettségfókusz a küzdésben való lelkesedésben testesül meg és ezt ösztönzi az optimizmus. A lelkesedéshez és küzdéshez optimizmusra van szükségünk: hinnünk kell benne, hogy elérjük a célunkat. A másik oldalon a biztonságfókusz az éberséget segíti. Az éberséget nem motiválja az optimizmus, ehhez egyfajta védekező pesszimizmus szükséges. Más szóval, a pesszimizmus olyankor segít bennünket, amikor fel kell készülnünk a veszélyre és a felmerülő veszély elhárítására.
Szóval: el akarod érni a csillagokat, mindig többet és többet akarsz? Vagy megelégedsz azzal, ha elvégzed a feladataidat és mindig számíthatnak mások a munkádra? Azonosítsd be, melyik csoportba tartozol és döntsd el, hogy a csili-vili outlook vagy a finom kételkedés segít neked a stressz csökkentésében és abban, hogy kihozd magadból a legtöbbet?
