Avagy kilenc meglepő módszer, amivel sikeresen csökkentheted a mindennapi feszültséget.
A Harvard Business Review egyik postjában olvastam Heidi Grant Halvorson cikkét. Az írás összefoglalja azt a 9 energizáló módszert, melyek használata tudományosan bizonyítottan megkülönbözteti a sikeres és a kevésbé sikeres embereket. A tippek mindegyike bármikor elkezdhető és könnyen beleilleszthető a mindennapokba. Élvezetes változtatást kívánok neked!
Íme a 9 kutatásokkal alátámasztott hatékony energizáló módszer:
Légy elnéző önmagaddal!
Ne legyél túl kritikus és kemény önmagaddal- inkább tekints megértően és megbocsátóan a hibáidra. Kutatások bizonyítják, hogy azok, akik megértőek és elnézőek a saját hibáikkal szemben, boldogabbak, optimistábbak- kevésbé szorongóak és kevésbé depressziósak. Ez talán nem meglepő, hiszen az önmagunkkal kapcsolatos pozitív gondolatok, pozitívabb önképet eredményeznek. Viszont a kutatások meglepő eredménnyel is szolgáltak: az önmagukkal méltányos, megengedő emberek sikeresebbek is. Gyakran gondoljuk úgy, hogy az önkritika jobb teljesítményt eredményez- de teljes mértékben tévedünk. Azokban a pillanatokban, amikor nehézségeink vannak és kudarcokkal szembesülünk, leginkább az önmagunkkal kapcsolatos nagyvonalúság segít át bennünket a mélyponton. A kudarcainkkal, hibáinkkal kapcsolatos megbocsátás és nagyvonalúság csökkenti a stresszt, javítja a teljesítményt és paradox módon megkönnyíti, hogy tanuljunk is a hibáinkból. Egyszóval a megbocsátás és nagyvonalúság emberi tulajdonságok- érdemes önmagaddal kezdeni a gyakorlását.
Tartsd szem előtt a stratégiai célod!
Bármit is csinálsz, annak célja van. Ezt a célt több szinten is érzékelheted. Például annak a célnak, hogy “mozogsz”, stratégiai célja lehet az, hogy “egészségesebb életet élj”. A stratégiai cél lebontása a “hogyan” – milyen módon éred el ezt a célt- ebben az esetben például úgy, hogy “hetente kétszer 4 kilométert futsz”. Amikor kihívásokkal és feszültségekkel kell szembe nézned, a stratégiai cél szem előtt tartása energiával tölt fel, mivel a cél szem előtt tartása az apró részmunkákat is egy magasabb szintű célhoz kapcsolja. A feleslegesnek tűnő részfeladat vagy rutin munka így értelemmel telivé válik és új megvilágításba kerül. Például egy fárasztó nap után könnyebben szánunk még egy órát az e-mailek feldolgozására, ha úgy érezzük, hogy ez hozzájárul a sikereinkhez és a karrierünkhöz, mintha úgy gondolnánk rá, hogy “60 percig e-maileket kell olvasnom”.
Alakíts ki rutin tevékenységeket!
Ha megkérdezzük, mi okozza a munkatársak számára a legnagyobb stresszt, a leggyakoribb válaszok: szoros határidők, leterheltség, adminisztráció, kellemetlen vezető. Olyan választ ritkán kapunk, hogy “túl sok döntést kell hoznom”. Az emberek gyakran nem mérik fel annak a hatását, hogy mekkora mértékű stresszt okoznak a rendszeresen visszatérő döntési helyzetek. Pedig minden alkalommal, amikor akár apróbb döntéseket hozunk (például mit vegyünk fel reggel, mit reggelizzünk, ki hozza el a gyereket az iskolából, megszervezünk egy megbeszélést stb.), mentális feszültség keletkezik, ami stresszt okoz. Az apró, napi döntésekből eredő mentális feszültséget az állandó döntési kényszer okozza és emiatt utáljuk az olyan egyszerű feladatokat, mint például a napi bevásárlás. Csökkentsük le a döntési helyzeteket a legfontosabbakra. Az egyszerű döntéseket váltsuk ki rutin megoldásokkal. Ha valamit rendszeresen meg kell tenned, akkor tedd meg azt ugyanabban az időben és ugyanúgy. Alakíts ki rutint arra, hogy este előkészíted a reggelit vagy bepakolod a táskád. Az egyszerű rutinok kialakítása jelentősen le tudja csökkenteni a stressz szintet- hacsak nem tartozol azok közé, akiket feltöltenek az apró napi döntések.
Obama elnököt nemrég megkérdezték egy interjúban arról, hogyan kezeli az őt érő stresszt. Obama így válaszolt: “A minden napos apró döntéseket amennyire lehet, ki kell iktatnom az életemből. Ezek eltávolítanak a lényeges döntésektől. Például csak szürke vagy kék öltönyt hordok. Próbálom minimalizálni a dilemmákat és a döntési helyzeteket. Nem akarok naponta többször döntést hozni arról, hogy mit eszek vagy mit viselek. Túl sok döntést kell hoznom naponta. Ilyenkor valóban összpontosítanod kell a lényeges döntésekre. Lehetetlen a nagy ügyekkel haladni, ha csip-csup ügyek vonják el a figyelmem.” Válaszd ki azokat a naponta vagy hetente ismétlődő helyzeteket, amelyek minden alkalommal döntést igényelnek (meetingek szervezése, adminisztráció, bevásárlás, házimunka stb.). Válaszd ki közülük azokat, amelyek rosszkedvűvé és energiátlanná tesznek. Alakíts ki ezekre sztenderd megoldásokat, változtasd rutin tevékenységgé, automatizmussá őket.
Szánj naponta 5-10 percet arra, hogy valami érdekes dologgal foglalkozz.
Képzeld el, hogy egy különleges adalék anyag segítségével bármilyen messzire mész, minimum ugyanannyi vagy még több üzemanyag lenne az autódban, mint amikor elindultál… Használnád? Elárulom, hogy bár ilyen speciális adalékot az autódhoz még nem fejlesztettek ki, de az elméd már rendelkezik ezzel a különleges energia adalékkal. Az adalékot úgy hívják: érdeklődés- csinálj olyan dolgokat, amelyek érdekelnek. A legújabb kutatások azt bizonyítják, ha érdeklődéssel végzel egy feladatot, az nem elfáraszt, hanem megsokszorozza az energiádat. Sőt: megsokszorozza az energiád azokkal a feladatokkal kapcsolatban is, amit ezt követően végzel és nem tartasz olyan érdekesnek.
Az ajánlott módszer 2 fontos összetevője a következő:
- Találj valami, számodra különösen érdekes, a megszokottól eltérő, örömteli tevékenységet: ez lehet kellemes, érdekes, vicces vagy pihentető.
- A másik lényeges feltétel, hogy ez a tevékenység legyen értelmes- akár megerőltető is. A kutatások azt mutatják, hogy azok a tevékenységek sokszorozták meg leginkább az energiát, amelyek kihívást jelentettek és energia befektetést igényeltek. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül “pihenned” kell a feltöltődéshez.
Ha izgalmasnak találod ezeket az eszközöket, a hétvégén érkezik a folytatás a további 5 technikával…
