Nietzsche a mi utcánkban…

Hogy mi lehet a közös Nietzsche-ben és „A mi utcánk” bábszereplőjében, Princetonban? Az alábbi cikkben erre is fény derül, valamint arra, mennyire fontos, hogy tisztában legyünk céljainkkal, amelyek lelkesítenek és előre visznek bennünket!

A szerző két, radikálisan eltérő szervezeti tapasztalatáról mesél. Az egyik helyen a szokásos, már-már unalmas üzleti vacsorán vett részt, ahol a pozitív energiák hiányát érzékelte, míg a másik helyen a Google fiatal vezetői egy üdítő és dinamikus megbeszélésen hosszasan vitáztak arról, hogy milyen is egy inspiráló vezető. De mi magyarázza a különbséget? Ami talán a legfontosabb, hogy a Google-nél dolgozók úgy érzik, hozzájárulnak valami értelmes és fontos dologhoz, míg a másik csoporthoz tartozók nem igazán lelkesednek a munkájukért.

A CÉL hatalmas erőt ad az úthoz, és ha követjük, nem marad el az igazi siker.

„Aki ismeri a miértet, minden hogyan-t elvisel.” (Nietzsche)

vagy ahogy azt Princeton, az Avenue Q (magyarul: A mi utcánk) musical szereplője megfogalmazza: „A CÉL nem más, mint egy kis láng a talpunk alatt, amitől haladnunk kell előre.” Az is lehet az egyik legfontosabb CÉLunk, hogy másokért legyünk, hiszen amikor adunk, az nemcsak jó érzéssel tölt el bennünket, hanem jónak is érezzük tőle magunkat, ami hatalmas energiaforrás a mindennapokban!

A CÉL tehát:

  • eszköz az elkötelezettség megteremtéséhez
  • hajtóerő, hogy saját utunkat járhassuk

energiaforrás az életünkhöz

Scroll to Top