Egyenlet az egyenlők között

Mateklecke -> 5 dolog, amire figyeljünk a változások/problémamegoldás során -> Mikor milyen tanácsadóra van szükségünk? Hogyan válasszunk?… egy szokásosan induló hétköznap este különös csavart vett.


Vali lányom tegnap kérdezi, hogy mikor jön haza Apa – segítség kell neki a matekházihoz. Én inkább a humán tárgyaknál vagyok a segítő. „Tegyünk egy próbát, hátha én is tudok segíteni!” – mondtam neki.

– Anya, ismered az algebrai fogalmakat? Pl. mérlegelv?
– Hmmm… egyenletek? Amikor az egyenlőségjel két oldalán pakolgatjuk az x-eket meg az értékeket, hogy utána megkapjuk a választ az „x=?” kérdésünkre? Jöhet, szeretem!
– Szöveges feladatból is?
– Képletté alakítani a szöveget és megoldani, utána megnézni, hogy az eredmények a valósággal egyeznek-e?…igen, azt pláne szerettem!

Megkaptam a bizalmat. Elkezdtük oldani a feladatokat.

Kedvencem: „A parkban sokan sétáltatják kutyáikat. Most éppen 98 láb sétál a parkban, és ezekhez 34 fej tartozik. Ha a parkban csak kutyák és emberek tartózkodnak, melyikből hány van?”

A harmadik után hangosan elgondolkodtam:
– Vali, én ezt élvezem. És tudod, mire jöttem rá? Erről szól a munkám is – „szervezetfejlesztési tanácsadó”, „változási konzulens”. Hallgatom az emberek, a „cégek” különböző szövegeit. És valahogy megpróbálom az elhangzottakat egy modellbe / egy képletbe berendezni. Olyanba, amiben az igazán fontos dolgok és összefüggések szerepelnek. És mint a szöveges feladat megoldásában, a munkámban is figyelni kell öt dologra:

  1. Hallgassuk meg figyelmesen a történeteket (olvassuk el figyelmesen a feladatot). egyenlet az egyenlok kozott
  2. Találjuk meg, mi az „x”: a viszonyítási pont, amihez képest a többi dolgot meghatározzuk. Ezt nevezhetnénk a változási X-faktornak 🙂
  3. Mi a legfontosabb kérdés, amire ebből az egész összefüggésrendszerben választ szeretnénk kapni?
  4. A megoldás során egyensúlyozni kell a különböző tényezők között. Mi is használjuk a zárójelek (falak) lebontását, a közös nevezőre hozást, a negatív értékek pozitívvá alakítását.
  5. A végén pedig nem árt ellenőrizni, hogy a kapott válasz a valóságba („szöveges környezetbe”) visszahelyezve értelmes-e?

És hogy a különböző tanácsadóval hogyan lesz megoldva a változási egyenleted? Mikor melyik tanácsadóra van szükség? Egyenletekre lefordítva erre jutottam:

Coach: Ez az egyenletügy a te személyes ügyed? Valamiért különösen fontos vagy éppen nagyon frusztrál? Nincs kivel megbeszélned?
A coach segít, hogy pontosan megírd a neked fontos szöveges feladatot, és rájöjjél, mi a te igazi utad a megoldásban. Érteni fogod az egyenlethez való viszonyodat, az egész folyamatot, és magadénak érzed a megoldást is. Valószínűleg, az eredetileg gondolt szöveg sokat változik a folyamat végére, más lesz az „X-faktorod”, mint amivel elkezdted a coachingot. Sokat tanulsz magadról is: magabiztosabb leszel, jobban elfogadod és érted önmagadat.
Eredmény: Te megtanulod megoldani a saját egyenletedet.

Facilitátor: Ha közösen és partnerien kell megoldanotok az egyenletet: jöjjön a facilitátor!
Egyenletmegoldó workshopon a csoportot segíti, hogy közösen meghatározzátok az egyenlet fókuszterületét és megoldási célját. Utána a kiscsoport által összerakott szövegverziókból a csapat összerakja a véglegest és vagy megoldja, vagy tervet készít a megoldásra. A csapat közös feladatként éli meg, amihez mindenki hozzá rakhatja a maga tudását és szempontjait. Elkötelezetten tudják képviselni a csoporton kívül is a megoldást. Eredmény: A csapat a megoldandó egyenletet közösen írja fel a táblára és jól szervezetten fogja megoldani.

Teamcoach: Már megint nem haladtok a megoldásban, sőt, a kérdésben sem tudtok megegyezni? Már személyeskedő konfliktusokat okoz a téma? Akkor először is teamcoachra van szükségetek.
Ő főleg azzal foglalkozik, hogy mi az igazán fontos nektek; mi akadályozza meg, hogy önállóan megoldjátok; milyen együttműködési/személyes/bizalmi/szervezeti kérdések segítik és akadályozzák a közös munkát. Ha ezeket megértitek, akkor magához az egyenletmegoldáshoz a teamcoach esetleg már nem is kell (de jöhet pl. a facilitátor). A csoportotok megérti saját működését, feloldja elakadásait, megerősödik a bizalom egymás iránt. Eredmény: Egymás ki x-elése helyett, az egyenlettel tudtok foglalkozni és megoldjátok azt.

Tréner: Sokszor kell egyenleteket megoldani, és jó lenne bevált és egységes módszereket használni?
A tréner behozza a csoportba a legjobb egyenletmegoldási technikákat, és begyakoroltatja veletek. Megtanuljátok nyomás alatt is megoldani, egyénileg és csapatban – ahogy a szervezeti cél kívánja. A tréning célja, hogy kapjatok jól használható sablonokat kapjatok + a felhasználással kapcsolatos tapasztalatokat. Eredmény: Nyomás alatt is rutinosan és egységes metódussal oldjátok meg az „egyenleteket”, (ameddig nem „sokismeretlenes” egyenlettel van dolgotok).

Szakértő: Minél kevesebb saját ráfordítással szeretnéd megtudni az eredményt, és nem is akarsz érteni hozzá? És pontosan tudod, mi az ’x’, amit keresel? Akkor a szakértő a leghatékonyabb!
Veled egyeztetett menetrend szerint megoldja az egyenletet. Csak az adatokat kéri el, nem „lelkizik”, egyezteti veled a határidőket, elkéri a szakértőid elérhetőségét – utána elvonul, majd jelentkezik az eredménnyel. De figyelem! Ha először teszed fel szakértőnek a kérdésedet, akkor érdemes a megbízás előtt egy „szöveges feladat-egyeztető” konzultációt tartani különben lehet, hogy nem arra kapsz választ, amire igazán szükséged van. Eredmény: Megoldják az egyenletet számodra, de a kapott végeredményt már tudnod kell helyesen használnod.

Van olyan ismerősöd, akinek a blog segíthet rendet rakni a különböző tanácsadói szerepkörök között? Kérlek, oszd meg vele!
Ha pedig nálatok is vannak megoldandó egyenletek, keressetek bennünket! Segítünk megoldani úgy, ahogy nektek szükséges: http://ascon.hu/bemutatkozunk/